Hogy is kezdődött?
- Lányom, majd, ha benne leszel a változókorban, akkor majd meglátod, hogy évente min. +1 kg-gal számolhatsz majd – mondta Anyukám -, természetesen azzal a céllal, hogy ne lepődjek majd meg, ha oda kerülök….
Tinikorom óta küzdöttem a felesleges kilóimmal. A súlyom beállt egy bizonyos érték közé, amit el is fogadtam, bár az évek teltével egyre inkább a felső határ felé mutatott a mérleg.
És beléptem a változókorba.
Jól megjegyeztem Anyu szeretetteljes mondatát, sőt meg is toldottam! 5 év alatt 8 kg-val lettem gazdagabb!
Ismered azt az érzést, amikor a mérleg elkezd picivel nagyobb értéket mutatni, és először toleráns leszel?
– Áááá, nem számít, bármikor(!!!) (értsd: soha!) le tudom adni… Ez csak 1 kg….
Egyre nagyobb szemeket meresztettem a mérlegen lévő értékre… Egy idő után eljutottam arra a pontra, hogy a mérleg a szekrény aljában kötött ki, azzal a felkiáltással, hogy:
– Nem is érdekel! Akkor maradok így, ahogy vagyok!
De néha mégis elővettem, leporoltam… és rájöttem, hogy mégsem kellett volna megnézni, hogy hol tartok most….
Több diétát próbáltam, tornáztam, még a kalóriaszámolásra is rávettem magam, igyekeztem egészségesen enni…. Végül nagy-nagy küzdelem árán sikerült megszabadulnom 6 kg-tól, ami természetesen pillanatok alatt vissza is jött, amikor már nem tudtam tovább fókuszban tartani a fogyást.
Elegem lett! Akkor így maradok!
És elkezdtem nézegetni azokat a hirdetéseket, melyek különféle praktikákkal karcsúbbá teszik az alakot…. eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha…. aztán mégsem vettem meg…
A nagy találkozás!
A nyár elején találkoztunk: én és a RegEnor
Egy FB oldalon, a hozzászólások között fedeztem fel. Valahogy éreztem belül, hogy ez az IGAZI számomra is! Szerelem lett első látásra (olvasásra).
Megnéztem a sikersztorikat, és úgy éreztem, vesztenivalóm nincs, csupán az, amitől meg is akarok szabadulni (addigra már +10 kg felesleg volt rajtam).
Ha nem válik be, akkor mi van??!! Elteszem a tapasztalatok polcára – a többi mellé….
Vettem egy nagy levegőt, és elkezdtem.
Persze az elején volt bennem pár kétséges gondolat, amit az idő megválaszolt…
- Nem tudtam elképzelni, hogy a tiltott ételekről, gyümölcsről hogy tudok majd lemondani?
- Elég nagyfokú bizalom kellett ahhoz, hogy elhiggyem, hogy az előírt étkezés és főleg a zsír által fogyni fogok. (A férjem is nagyon kíváncsi volt, és amíg addig eltiltott a mérlegtől, ez után már ő noszogatott hetente, hogy ugorjak már rá…)
- Nem tudtam elképzelni, hogy a 3x evést hogy tudom majd tartani, amikor szeretek nasizni?
Aztán megtapasztaltam, hogy
- valóban NEM VAGYOK ÉHES, nincs szükségem nasira, és még a közérzetem is sokkal jobb lett,
- nem annyira bonyolult mégsem ez az étkezés, sőt nagyon FINOMAKAT lehet enni,
- tényleg NEM KELL kalóriákat számolni,
- egy olyan módszer, ami VÉGLEGES megoldást ad, HA megtartom az étrendet továbbra is,
- ellenségből BARÁTOM lett a mérleg.
Annyira megszerettem ezt az életformát, étkezést, hogy elhatároztam, nem is akarok visszatérni a korábbi életmódomhoz!
Amennyiben Te is szeretnél változást, keress bátran, segítek végig menni ezen az úton.